udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Törzsök Gyopár
2006. február 22.
Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./2007. október 19.
Marosvásárhelyen a Dózsa György utcai, jelenleg 2-es iskola folyosóin nagyrészt román vonatkozású történelmi eseményekről és személyiségekről lehet olvasni. Kiírták Nicolae Iorga-idézetet: Ardealul nu mai e Ardeal, ci Romania. Magyarul: Erdély már nem Erdély, hanem Románia. Laslo Ioan tanár szerint ez nem sértő. „A magyar gyerekeket miért zavarja az a tény, hogy Erdély már nem Erdély, hanem Románia?”- kérdezte. A főbejárat melletti márványtáblán áll: „Ezt az épületet építette a magyar népoktatás céljaira Marosvásárhely Szabad Királyi Város Közönsége, a M. Kir. Közoktatásügyi Kormány hozzájárulásával Dr. Bernády György polgármestersége idején Ifj. Csiszár Lajos építőmester az 1905-1906. években”. Magyar vonatkozású anyagokat nem látni a falakon. „Én a románok történelmét tanítom, és őszintén: kevés magyar történelmi személyiséget ismerek” – fogalmazott Laslo. Ilyen feliratok mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Kollégiumon kívül egyetlen magyar nevű líceum (Szász Adalbert Sportlíceum) van, egyetlen magyar személyiségről elnevezett általános iskola sincs, sőt, már nemcsak a magyar személyiségek neveit veti el a tanintézet névadásakor a többségében román nemzetiségű pedagógusokból álló testület, hanem a gimnázium csupán „gimnaziul”-ként válik elfogadhatóvá. /Törzsök Gyopár: „Magyar népoktatás” száz év után. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./
lapozás: 1-2